A fesztivál helyszínei
Prónay-kastély
A
nógrádi nemesi kúriák sorában az alsópetényi Prónay-kastély sorsa nem
a pusztulás, hanem a megújulás lett. A kastélyegyüttest 2009-ben
megvásárló új tulajdonos célul tűzte ki, hogy a kastély eredeti
értékeivel összhangban álló, mégis modern hasznosítási formát kapjon. A
teljes körűen felújított műemlékegyüttes esküvők és családi, baráti
események, illetve konferenciák, szakmai és kulturális rendezvények
helyszíneként a régmúltat idéző, békebeli hangulattal nyitotta meg
kapuit a vendégek előtt.
A műemléki védettséget élvező hajdani kastélyegyüttes – kiskastély, nagykastély, majorsági épület – felújítását és bővítését részletes levéltári, történeti és művészettörténeti kutatás előzte meg, hogy mind építészetileg, mind hasznosításában megőrizze műemléki és örökségi értékeit. A vendégházzá alakított majorsági épülettel, valamint az újonnan épült fürdőházzal a 21. század építészete jelent meg. A jól eltalált arányok, a szikár, tagolatlan kőburkolatú modern homlokzatok harmonikus egységet alkotnak a műemlék épületekkel.
(forrás: Veranda magazin)
További információ: http://www.pronaykastely.hu
Az alsópetényi Szent István király templom
A
Nézsai Egyházközséghez tartozó római katolikus templom a 15. században
épült, szentélye gótikus, barokk stílusú harangtornya a régi Nógrád
vármegyei hagyományt követve külön áll a templom testétől. Három oltárát
a magyar szent királyok, István, László és Imre képei díszítik.
A templomot Jeszenszky Miklós restauráltatta 1703-ban A hajó ekkor még síkmennyezetes, melyet 1724-ben Jeszenszky István a régi anyagból átépíttetett. 1759-ben már Bacskády Pál a birtokos, aki ebben az évben nejével, Hunyady Annával együtt renováltatta a templomot. A felirat szerint ekkor készült a hajó boltozata és a karzat is.
A templom déli oldalán a földbe süllyedve sok 18-19. századi, romhányi kőből faragott sírkő található eredeti helyén. A szentély külső oldala előtt pedig egy karéjosvégű kereszttel díszített sírfedlap fekszik, valószínűleg középkori.
Legéndi kastély
A
barokk jellegű főépületet a Nyáry család építtette 1750 körül. Az L
alakú szárnyat már a Balás család építtette hozzá a XX. század elején. A
kastély régebbi része téglalap alaprajzú, egyemeletes, udvari és kerti
homlokzatán enyhén előreugró középrizalitokkal. Az épületegyüttes az
emelet szintjéig érő, sima lábazattal készült. Az eredeti épületrészt
lizénák, falmezők, a szegmentíves ablakok vonalát követő
szemöldökpárkányok, tagolt koronázópárkány, falsarok legömbölyítések és a
rizalit felett címeres, háromszögű oromzat díszíti.